Napenergia hasznosítás a mindennapokban

Manapság sokszor úgy érezhetjük, amikor Földünk állapotára tekintünk, hogy egy lejtőn lefelé haladva egyre gyorsabb tempóban száguldunk. Mintha a gyorsulás önmagát generálná. Vajon miért van ez? Az összefüggések sokszor nem is annyira egyértelműek, mint azt gondolnánk.

A válasz az egyre növekvő gazdasági teljesítményben lakozik, mely egyre nagyobb mértékű energiaforrásokat emészt fel. Az egyre gyorsabb fejlődés eljuttatott minket odáig, hogy őrült tempóban éljük fel kevéske megmaradt készleteinket. Néhány évtizeddel ezelőtt készültek becslések arra vonatkozólag, hogy mennyi időre elég még számunkra a megmaradt energiahordozók mennyisége, de ezekkel a becslésekkel ellentétben, sokkal gyorsabban kifogyunk tartalékainkból.

Ezek a felismerések vezettek el odáig, hogy az 1970-es évek elején hozzáférhetővé vált a civilek számára is a NASA által kifejlesztett napelemes áramtermelés elve. Meglepő tény, hogy hazánk az elsők között kezdte el használni a kifejlesztett rendszert, egy napelemes rendszerrel ellátott meteorológiai állomáson. A hitetlenek körében igen jó érv, hogy ez a meteorológiai állomás a mai napig kiválóan üzemel az eredeti rendszerrel.

Kevésbé jó hír, hogy a kezdeti lelkesedést és lendületet nem követte szinte semmi. Jelenleg az EU tagországok között az utolsó helyen állunk a megújuló energiaforrás felhasználás tekintetében. Ez a tény teljesen ésszerűtlen, főként ha figyelembe vesszük azt, hogy földrajzi adottságok tekintetében teljesen jó helyzetben vagyunk, tökéletesen kiaknázható lenne a lehetőség. Pusztán a meleg víz előállításával, ha a gázt kiváltanánk napenergiával, a gáz fogyasztás felére csökkenne az országban, és akkor még a fűtésről nem esett szó.

Talán nálunk is szabályozásra lenne szükség, mint Spanyolországban, ahol minden új építésű ingatlant kötelező napkollektorral felszerelni. Mivel az állami támogatás, mely nálunk van, tulajdonképpen ajándék, mégsem éri el célját, mindezek ellenére teljesen ésszerűtlenül cselekszünk, talán a szabályozás hozzásegítene minket a „kötelező spórolásra”.

Még ha nem is használjuk ki teljes lehetőségeinket, és nem használjuk fűtés rásegítésre, a meleg víz előállítása teljességgel pazarlás, ha nem napenergia segítségével történik. Tudom, nehezen elképzelhető, de még télen is, amikor a külső levegő hőmérséklete jóval nulla alatt van, akkor is képes a napkollektoros rendszer annyi energiát átalakítani, hogy 50-60 celsius fokos vizet állítson elő megfelelő mennyiségben. Tiszta, napsütéses időben pedig ennél még sokkal forróbb víz az eredmény.

A cikk folytatásában részletes beszámolót találhat, hogyan képes a napenergia vízmelegítésre.

["["Tovább >>>"]"]