A napkollektorok egyik fajtája a síkkollektor, ami nem más, mint egy hőabszorber anyag mögé berakott csőhálózat, aminek a Nap felé fordul a felülete, ez az egyik legegyszerűbb felépítésű napkollektor. Egyszerűségéből sok hátránya és előnye is adódik, beépíthető például tetőablakként, ami esztétikai szempontból előnyös, ugyanakkor hátránya a meghibásodás esetén jön elő. Rövidebb élettartamúak (kb. 15 év), valamint kisebb hatásfokúak.
Egy másik típus a vákuumcsöves napkollektor, aminek a legújabb generációja még csak pár éve került a piacra. Ez a napkollektor több vákuumcsővel veszi fel a nap hőenergiáját, és ez azért előnyös, mert ezek a csövek sokkal jobban vezetik a hőt, mint például a rézcsövek, amikben valamilyen folyékony anyag van.
Vannak kifejezetten medencék melegvízellátására kifejlesztett napkollektorok is, ezek abban különböznek a síkkollektoroktól, hogy nincs áteresztő védőburkolatuk, hanem közvetlenül a csőhálózat veszi fel a napenergiát.
A levegős napkollektorokban a napenergiát közvetlenül a levegő veszi fel, ezt a levegőt használják fel például a lakások fűtésére.
Egy továbbfejlesztett változat a parabola félcsövekből álló napkollektor, amikben a félcső fókuszpontjában lévő hőcserélő anyagot szállító cső található, ami sokkal nagyobb hatásfokkal veszi fel a nap energiáját az előbbieknél.
A leghatékonyabb napkollektor típus a parabolatányér napkollektor, ami több parabolatányérból áll, ezek fókuszálják a nap fényét egy pontba, és itt veszi fel a napenergiát a kollektor.
Az összetett napkollektor rendszerek közül kiemelkedő az „energiatorony”, ami sok tükörből áll. Ezek a tükrök követik a nap mozgását, és egy közös pontba fókuszálják a nap sugarait, ahol az energiatorony felvevőpontja van és az itt felvett hőt szállítja el a hőcserélő közeg a kívánt helyre.
Egy másik összetett rendszer a „szolár-piramis”, ami egy piramis alakú épület a felületén síkkollektorokkal. Ezek a síkkollektorok hőcserélő anyagként levegőt használnak, ami egy turbinát hajt meg, miután felmelegedett, ez a turbina pedig elektromos áramot generál. Ilyen piramisok jelenleg Ausztráliában találhatóak, és India szintén tervezi építésüket.